Démon

Hihetetlenül változatos faj, talán a legváltozatosabb mindközül, megszámlálhatatlan alfajuk létezik. Külsejüket tekintve hihetetlenül sokszínűek, például rendelkezhetnek szarvakkal, vörös bőrszínnel, esetleg bőrredős szárnyakkal, stb. De vannak olyan tagjai a fajnak, kik más fajokra hasonlítanak inkább, például emberre. Mindössze különleges, természetellenes, borzongást keltő kisugárzása lehet áruló, de természetesen a varázshasználók mind érzik kivel állnak szemben. Tudni érdemes még a Kitin nevű anyagról, mely legendásan ellenálló, hasonló a megmunkált acélhoz, akár borotvaéles is lehet, mégis könnyű. Színe fekete, s a legnagyobb, legerősebb démoncsaládok genetikai sajátossága. (Kizárólag engedéllyel rendelkezhet ezzel a karakter!)
A varázserő minden ilyen lény lételeme, különböző mértékben és tehetséggel, de valamilyen szinten minden démon képes varázsolni.

Előfordulás:
Kizárólag délen, Morrathban élnek, ott kötik le zabolázatlan erejüket, vér utáni vágyukat, az állandó összetűzésekkel, hatalmi harcokkal. Ha pedig valaki ebben nem akar résztvenni, akkor sem egy életbiztosítás Calsedorn földjei felé venni az irányt, mivel ott Sarvet inkvizítorai vadásznak rájuk. Páran, az emberibb külsővel bírók esetleg elrejtőzhetnek, s meghúzhatják magukat, persze mindaddig, míg egy mágiahasználóval nem futnak össze.

Névadás:
Szabadon választott fantázianév.

Maximális életkor: 50-150 év
Fővárosuk: -
Vezetőjük: Összetartás ezek között a lények között egyáltalán nincs, állandó anarchia jellemző rájuk. Mindig a legerősebb démonhoz hűek, amíg azt is hátba nem támadja valaki.

Különlegesség: Ha felveszi a Tűzmágiát, az onnantól magától, ingyen fejlődni fog.
Hátrány: Érzékenység az erős, közvetlen napfényre, valamint a Gyógyító mágiát kétszeres áron tanulják.

Forrás:
A démonok a tűzzel állnak szoros kapcsolatban, és erejük is ebből fakad. Ha forró helyen vagy tűz közelében vannak, varázslataik jóval erősebbek, hiszen a hőenergiát hasznosítják, a környezetük hőjét vonják el és alakítják mágikus energiákká. Ebből következik, hogy ha egy démon varázsol, a környezetében lehűl a levegő. Varázslataik megjelenési formája, kísérőjelenségei is kapcsolatban vannak a tűzzel, jellemző rájuk a tűz lobbanékonysága, pusztítása.

Használat:
A mágikus erők irányítása, tehát maga a varázslás náluk mozdulatok segítségével manifesztálódik. (Ha lebénul nem tud varázsolni...)

Gyengepont:
Hideg helyeken, például a hegyekben rosszul érzik magukat és értelemszerűen gyengébbek is. Valamint ha mozgásképtelenné teszik őket, nem tudnak mágiához folyamodni.

Túlterhelés:
Nem mindig szükséges ehhez felhasználni környezetük összes melegét, análkül is bekövetkezhet, hogy nagyobb fába vágja a fejszéjét a varázshasználó, mint amennyire képességei engednék. Ilyen esetekben fizikai képességeit kezdi elveszíteni a démon ijesztően gyors tempóban, egyensúlyérzékét, erejét, látását, hallását stb. Órákba telhet, mire újra visszanyeri őket, viszont szerencsétlen esetben mágiához való érzékét lehet sosem kapja vissza még ezek után sem, elszakad a mágia világától, s attól kezdve soha többet nem lesz képes varázsolni.

Zotmund-kultusz:
A kentaurok hőskultuszát átvették, de náluk már istenként jelenik meg a hős. Talán emiatt is az ő Zotmund-estéik rendszerint orgiákba vagy véres eseményekbe torkollnak. Számukra a közvetítő a hívő és isten között a tűz, fontos kelléke lesz hát ez szertartásaiknak is.

Nagyherceg születésnapja: namurasi fesztivál (nyár)
Talán a legváltozatosabb, legmeglepőbb fordulatokkal és programokkal teli ünnepségsorozat. Minden évben más valamiben, mint az előző, nehogy unatkozzon alatta a Nagyherceg. Kedvenc elfoglaltságai azért gyakran ismétlődnek, mint például az Arénában tartott viadalok, vagy a kastélyban megrendezett pompás bálok, vagy akár a hatalmas mágikus látványosságok. A Nagyhercegnek ekkor mindenki köteles tiszteletét kifejezni, és kötelezően élvezni az ünnepet, valamint ajándékot küldeni az uralkodónak. Aki nagyságát azzal fejezi ki, hogy megbocsát pár általa kiválasztott vétkesnek. A fesztivál alatt évszázadok óta béke kell, hogy uralkodjon, ilyenkor Namuras a háború alatt is fegyverszünetet kér.

Zotmund-éj: vérgála (tél)
Az éjszaka az ősi káoszt hivatott szimbolizálni, mely a démonok között uralkodott. Később Zotmund istennek ajánlották föl véráldozatul. A Nagyhercegek eddig nem törölték el az ünnepet, az idők során mindegyik meglelte benne a maga hasznát, sőt széles körben elterjesztették a szokást, ma már az emberek és sötételfek is kötelesek részt venni benne. Már nap közben hatalmas előkészületek folynak, de maga az esemény csak napnyugta után veszi kezdetét, s a következő nappal első fénysugaraival ér véget. Morrath városaiban minden kis zegzugot (sokszor színezett) tűzzel világítanak be, hogy Zotmund isten figyelemmel kísérhesse a történéseket. Ugyanis ezen az éjszakán bárki büntetlenül végezhet ellenségeivel. Vagy akivel csak akar. Viszont életre szóló szégyenben marad és könyörtelen megvetésben részesül az, ki aznap elbújik, s nem vállalja a harcot. Akár posztjának is búcsút mondhat. A szokás úgy diktálja, egyetlen dolog védheti a résztvevőket saját képességeiken és fegyvereiken kívül: a maszkjuk, melyet mindenki visel, elfedve kilétét.